Furgonok I. - Corsavan

2017. február 12. 20:53 - 323

 

  Véletlen volna, hogy kishaszongépjárműből csak fehéret látni? Fehéret, ami még csak nem is szín, hanem a színek hiánya. Fehér, színek között az aszexuális. Fehér, amin a legapróbb folt is ordenáré X-Faktor aspiráns, akit muszáj észrevenni. Fehér, az optimális választás olyan konformista ideológiák számára, mint a kommunizmus. Felejtsük már el a vöröset, az annyira 1956. 
  Ennek fényében a 'szürke közember' nem a a rendszer legkisebb egysége, és hordozója, hanem ellensége kell, hogy legyen. Tudniillik a magaskommunizmusban fehérek a gyümölcsök, fehérek az ízek és fehér a nevetés - fehér minden. A szín individualizmust szül, az individualizmus érzelmet, az érzelem pedig agitációt, és devianciát. Van nekünk erre szükségünk, elvtársak? Aligha.

  A párhuzamos valóságok közül mi itt most nem a hipókommunizmusosban robotolunk, hanem a kizsákmányoló kapitalizmust éltetőben, így aztán egy egészen másfajta szabadság-értelmezés birtokában rendelkezhetünk autónk színe felett. Ráadásul nálunk csak akkor vesz az ember furgont, ha nagyon muszáj - ellenben a párhuzamos világban az eszményi proletár kizárólag haszongépjárművel járhat - mondjuk, ha szeret keveset aludni, szereti a friss kifli illatát, szereti a zöldségek, gyümölcsök gurulását a ládában, megborzong, ha a festékpöttyös alumínium-létra végigkaristolja a fakósárga diszperzites-vödör oldalát, vagy ha neadjisten gerontofil, és arra izgul, ha infúzió csepeg csoffadt nénik szatén-bőre alá. Gondolok itt a járási betegszállítók legkiválóbbjaira. Van ilyen, na, mit kell annyira kurjázni.
  Én nem ilyen ember vagyok, engem kényszerítenek. A tarkómra markolva erőszakolnak bele ebbe a piros Corsavan-be, majd hozzábilincselik a csuklómat a kormányhoz. Az utastér elválasztórostélya - alapáras - le van fóliázva, csak puha sziluettek szűrődnek át rajta. Valamit pakolnak hátul. Valakiket? Csak pár szót értek arabul, de nőkről beszélnek. Embereket kell csempésznem? Valószínűleg. A 920 literes csomagtérbe fizikailag nem tudom, hány embert képesek begyömöszölni, de ha hering módjára egymásra hajtogatják is őket, a 496 kiló terhelhetőséggel számolva 10-nél többet akkor se bír el az autó. Csukják a hátsó ajtót, beül mellém egy közepesen gyilkosafgán kinézetű fickó, tus nélküli AK-ját az orromba dugja, és a kulcsra bök. Jobbnak látom indítani. Meglepően könnyen lép az autó, pedig plafonig vannak hátul az emberek, kész szerencse, hogy anno az erősebb, 95 lóerős, 1,3-as dízelt rendelte a cég. Budapest, Budapest - mondogatja, én meg biccentek, hogy decsodás. A határhoz érünk, a puskacső most a hallójáratomban fülzsírral kezeli magát - no stop, mondja a faszi. De nem tudja még, hogy én törvénytisztelő állampolgár vagyok, és jó hazafi, úgyhogy juszt is meg fogok állni a magyar oldalon. Közeledik a sorompó, hátul a szerbek szirénáznak, elölről a magyar határőrök phalanxba rendeződve megafonon kiabálnak, a jobb fülemmel meg a kalasnyikovon keresztül próbál kommunikálni a szaracén. Ahogy megállok, meghúzza a ravaszt, visszafele sül el a fegyver, a lövésre a két határőr-egység is tüzet nyit, én meg a lassan beálló csendben a rigókat fülelem. A homloküregéből folyó vér a váltókulissza bőr redőiben gyülemlik, kilöttyen, ahogy üresbe teszem. Leveszem a hulla nyakából a bilincsem kulcsát, és immár szabad csuklóval kilépek a senki földjére. A szerbek is halottak, meg a magyarok is, egymást lőtték halomra, az autón viszont csak egy golyónyom van, hátul, az Opel logó közepén. Hallom, hogy valami sziszeg bent, na, az egyik utas biztos az utolsókat fújja. Ahogy felnyitom a csomagtérajtót, 71 hidzsábba tekert guminő lökődik ki, a szél szanaszét fújja őket. Csak egy fekszik előttem a betonon, lapos hangulat és golyó ütötte nyom jellemzi, szopószáján szivárgó levegőből egy utolsó lehelet formálódik. Azt suttogja: Wir leben Autos. 

hijabcorsavan.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://voroscapa.blog.hu/api/trackback/id/tr4212162135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.